Mit csinál a kolozsvári PONT csoport?

A Kastély Erdélyben részeként megvalósított Formula tábor kapcsán találkoztunk először 2016 végén, most 2017 tavaszán Reykjavikban egy EEA kiegészítő támogatásnak köszönhetően közösen ismerkedünk az izlandi részvételi demokrácia egyes szervezeteivel, szereplőivel. Ennek apropóján készült ez az interjú a szervezet társalapítójával, Farkas Andrással.

Hogyan foglalnátok össze a PONT Csoport céljait és főbb tevékenységeit?
A PONT Csoport 2009-ben létrejött civil társulás, amelynek főbb tevékenységi területe a társadalmi innováció. Ezen belül három fő területen tevékenykedünk, vagyis az ifjúság, kultúra és vállalkozói szellem. Nem mondhatni, hogy ezek teljesen elkülönülnek, de a fókuszpontok mindenképpen ezek. Bázisállomásunk Kolozsvár, projektjeink azonban nemcsak helyben (viszont nagyon fontos, helyben is), hanem regionális, országos és európai szinten is zajlanak. Ilyen értelemben fő célunk Románia és Európa településeinek és régióinak fejlesztése társadalmi innováció révén.

Ifjúsági területen jelenleg főbb projektjeink között tudhatjuk a Romániai Ifjúsági Főváros program koordinációját, valamint a Com’On Kolozsvár (vagyis az ifjúsági részvételi költségvetés). Azonban mindenképpen említést tennénk a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Főváros címről is. A cím megpályázása tőlünk indult, a pályázat koordinálását pedig szintén mi láttuk el, a jelenleg futó ifjúsági projektjeink mind a cím elnyerésének következményeként jöttek létre.

Vállalkozó szellem területén húzóprojektünk a Kreatív Kolozsvár (amely már közel két éves múltra tekint vissza. A Kreatív Kolozsvár egy olyan alkotói és vállalkozói készségfejlesztésre szakosodott program, amelynek elsődleges célcsoportja a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő, kreatív iparágak iránt érdeklődő, potenciális vállalkozó magyar fiatalok.

Emellett, az általunk életre hívott, de sok lábon álló K Plusz programot a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. A K Plusz egy komplex tehetséggondozási keretprogram, amelynek legfontosabb célkitűzése a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása: képességeik, készségeik és kompetenciáik fejlesztése, kapcsolatrendszerük erősítése. Mindez hozzásegíti őket a munkaerőpiacon való hatékonyabb elhelyezkedéshez, valamint az egyéni és csoportos gazdasági vagy társadalmi vállalkozások elindításához.

Kultúra területén zászlóshajónk a Kastély Erdélyben Program, amely egyre inkább egy önműködő, fenntartható hálózat irányába tart azzal a céllal, hogy minél több erdélyi kastély és kúriát revitalizáljunk és hozzunk vissza a gazdasági-társadalmi körforgásba.

Szintén a PONT Csoport látja el a titkárság, technikai koordináció szerepét az Európai Ifjúsági Fővárosok Hálózatában, és abban is szerepet kapott, hogy kialakítsa a Photo Europe Network, vagyis az európai fotófesztiválok hálózatát.

Készülő projektjeink között ifjúsági területen mindenképp a Com’On kiterjesztését célozzuk, min országos, mint pedig európai szintre. A Kastély Erdélyben Program vékeményünk szerint egy folyamatos, organikus fejlődő pályára állt, míg a Kreatív Kolozsvár vállalkozó szellem fejlesztő és a K Plusz keretprogramunk továbbra is ellátja azokat a szerepköröket, amelyekért eredetileg is életre hívtuk őket.

Ilyen értelemben a vállalkozói szférában is alkalmazott logikát követjük: fontos, hogy egy alapszintű földrajzi-szakmai célterületen stabilan álljunk, erre pedig szélesebb kiterjedésű kezdeményezéseket építsünk.

Mik voltak a legfontosabb mérföldkövek eddig?
Tekintettel arra, hogy folyamatokban gondolkodunk, nehéz mérföldköveket meghatározni. Az viszont tény, hogy volt néhány esemény, amely meghatározta jelenlegi tevékenységeink helyzetét. Hangzatos sikernek örvendett az Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerése Kolozsvár számára. Az ötlettel a PONT Csoport állt elő, a pályázati folyamatot mi koordináltuk, a címet első próbálkozásra el tudtuk nyerni. Ezzel igen jól pozicionáltuk magunkat Kolozsváron.

Bár szűk értelemben nem ért el eredményeket, a Sepsiszentgyörgy 2012 Európa Kulturális Fővárosa pályázati folyamat szakmai koordinálása szintén igen sok elismerést hozott számunkra. A szakmai és nyilvános közösség a pályázat tartalmát és az ezzel kapcsolatos nyilvános kommunikációt egyaránt díjazta.

A 2015 elején elnyert, szintén EEA Grants támogatásunk lehetővé tette, hogy a Kastély Erdélyben Programot következő szintre emeljük, megteremtve ennek stratégiai keretét és azt a széleskörű együttműködési hálózatot és közösségi mozgalmat, amitől reális perspektívát kapott egyre több kastély revitalizációja és visszahozása a gazdasági-társadalmi körforgásba.

Mik a következő évek főbb tervei?
Igen nehéz több évre előremutató terveket meghatározni, hiszen a társadalmi innováció területén is folyamatosan jelennek meg új tényezők, amelyekhez fontos időben alkalmazkodni.

Egyáltalán nem tartjuk kizártnak, hogy a PONT Csoport mintegy inkubátorként jelenik majd meg egyes programjaink hosszú távú történetében, vagyis elképzelhetőnek tartjuk, hogy több futó projektünk is önjáróvá, önálló entitássá válik, hiszen mindegyik a maga nemében olyan méreteket ölt, amelyek indokolttá tesznek egy-egy külön szervezeti háttért is.

Továbbá még egy szempontot érdemes figyelembe venni. Bár nem tudatosan tesszük ezt, minden naptári évben többnyire egy-két jelentős új kezdeményezéssel álltunk a nyilvánosság elé. 2012-ben a Kolozsvár 2015 EIF kezdeményezés volt, 2013-ban Kolozsvár ifjúsági stratégiáján dolgoztunk, 2014-ben lőttük be a Com’On Kolozsvárt, 2015-ben a Kastély Erdélyben és a Kreatív Kolozsvár látott frissített, illetve új napfényt, 2016-ban a K Plusz keretprogram és a Romániai Ifjúsági Főváros került előtérbe. Hogy 2017 nagy újítása mi lesz, az még kiderül, viszont több terv is olyan szinten áll, amikor egy-egy támogatási döntés függvényében készen áll a mélyvízbe dobásra.

Olyan értelemben mérföldkő előtt állunk, hogy döntést kell hoznunk: a PONT Csoport a létező programok konszolidálása mellett teszi le a voksát, vagy megmarad a szigorú innovációs szerepben. Ha az első utat választjuk, akkor talán kevesebb új projekt várható, és a létezők haladnak tovább, ha viszont az utóbbi, akkor létező projektjeink az önállósodás irányát veszik hamarosan.

Mi a jelenlegi izlandi látogatás célja?
A tanulmányút egy, 2015-ben indított ifjúsági részvételi költségvetés projekt következménye. A Com’On Kolozsvár gyökereiben mozgatta meg a város nem-szervezett fiatalságát, akik az a kihívás elé voltak állítva, hogy informális csoportokként kis léptékű városi kezdeményezéseket valósítsanak meg úgy, hogy ezek finanszírozásáról nem a önkormányzat, hanem közvetlenül a lakosság dönt. A város viszont biztosítja a szükség pénzügyi forrást ehhez. 2015 eredményei a 250+ informális csoport, a 430+ javasolt és 120+ megvalósított kezdeményezés, valamint a 18.000+ szavazó, aki effektív beleszólt a döntésbe.

A folyamat kigenerálását az EGT Alapok (közismerten EEA Grants) támogatása biztosította, a romániai Civil Alap keretében nyertünk középméretű támogatást a folyamat kialakítására, a fiatal csoportok facilitálására, és a közvélemény bevonására a szavazási-döntési folyamatban.

Szintén a Civil Alap intézett felhívást már támogatott szervezetek számára, hogy partneri viszonyokat alapítsanak ki a támogatott országban tevékenykedő partnerekkel (lásd Norvégia, Izland és Liechtenstein). Így jött létre a kapcsolat a rejkjaviki Citizens Foundation-nal is, akik a Better Reykjavik közösségi platformjukat és a Better Neighborhoods részvételi költségvetésüket már évek óta futtatják.

Elsősorban ismerkedni mentünk, azonban, ahogy erre számítottunk is, három-négy első szintű projektkezdeményezéssel tértünk vissza. Vagyis az utat követően elkezdjük megalapozni azokat a kezdeményezéseket, amelyek már nemcsak tapasztalatcserét, hanem közös munkát és partnerséget jelentenek a minél közelebbi jövőben.

Mi több, mivel a Com’On kezdeményezésünkkel teljes romániai és egyben európai szintre is kitörni készülünk, az izlandiak szaktudása, főleg ami a legújabb technikai megoldásokat jelenti, igen fontos lesz számunkra is.

Nem utolsó sorban igen pozitív élmény volt számunkra, hogy rájöttünk, mi is adhatunk az izlandiaknak tudást. Ez pedig a sajátos, fiatalokkal való együttműködés területén hasznosulhat, hiszen mint kiderült, Reykjavik fő gondja éppen a fiatalok bevonása a döntéshozatali mechanizmusba.

Mennyire “smart” jelenleg kolozsvári lakosság?
Tudni kell Kolozsvárról, hogy az 1989-es változások után mintegy tizenöt évig a város fejlődése teljes mértékben visszajtódott a híres-hírhedt Funar-korszak miatt. Ez azt jelentette, hogy nagyobb beruházások nem történtek, a város nem fogadott beáramló tőkét. Az érem másik oldala azonban az, hogy ugyancsak emiatt, mikor a korszak lejárt, már nem egy nagytőkés privatizáció valósult meg, hanem egy sokkal inkább organikus fejlődés kezdődött el, amelyben nemcsak a szigorú gazdasági szempontok, hanem a társadalmi-civil mozgalmak is szerepet kaptak. Kolozsvár egy évtized alatt behozta lemaradását, és ma már joggal tudhatja magáénak a város második motorjának szerepét, ami egyben időnként fekete bárányként is megnyilvánul Bukaresttel szemben. Egy dologgal lehet ezt a legjobban alátámasztani ma: a Depeche Mode Kolozsvárt választotta idei turnéjának végállomásaként úgy, hogy Bukarestbe el sem látogat (Budapestet előttünk azért még megtiszteli).

Ettől még nem vagyunk „smart”. Mint sok más területen, itt is gyerekcipőben járunk. És ebben talán az is fontos, hogy bár az önkormányzatról sok területen igen pozitív a véleményünk, ő maga is fejlődési folyamaton megy keresztül, és ez néha, mint mindig a közigazgatásban, lassabban zajlik, mint kellene. Éppen ezért inkább azt mondhatnánk, hogy megjelentek a „smart” jellegű kezdeményezések technikai és társadalmi vonalon is, de még igen hosszú utat kell bejárnunk. Egyébként a „smart” fogalma ez esetben az élhető városéval köthető össze, ezen a területen pedig Kolozsvár (leszámítva a fiatalos bulizás területét) még hátrányban van sok más várossal szemben (zöldövezetek, integrált bicikliút-hálózat, stb). Az viszont mindenképpen pozitív trend a következő évekre nézve, hogy a várost keresik a nemzetközi kezdeményezések, és ha úgy tetszik, mi magunk is azért cselekszünk, hogy a várost európai gócponttá alakítsuk. A „smartosodás” pedig ez esetben elkerülhetetlen lesz.

Milyen kapcsolódási szálakat láttok a jövőben Budapesttel?
Budapest és Bukarest Kolozsvártól egyforma távolságra helyezkednek el. Kolozsvár Bukarest-irányultsága egyértelműen erősebb, hiszen országunk fővárosáról beszélünk, közigazgatásilag és egyéb szempontokból is szervesebb a kötődés.

Budapest viszont egy igen jelentős alternatívát jelenthet. És itt nem a magyar-magyar kapcsolatokra gondolunk pusztán, hiszen az bizonyos értelemben korlátoz is. Hanem arra a nemzetközi kitekintésre, amit Budapest nyújthat. A románajkú kolozsváriak körében Budapest egyértelműen elismert város, és egyre több budapesti szaktudást is próbálunk Kolozsváron megjeleníteni. A nemrégiben egy, szellemi tulajdon témára szervezett szakmai estünkre több mint 120 személy regisztrált úgy, hogy öt nappal az eseménye előtt kezdtük ennek promózását. A résztvevők nagy arányban román anyanyelvűek voltak.

Kolozsvár 750 kilométeres körzetében hét főváros helyezkedik el. Kolozsvárnak nemcsak Bukaresttel, hanem a másik hat fővárossal szemben is pozícionálnia kell magát. Vetélytársként is, de partnerként is abban, ami Középkelet-Európa fejlődését, pozícionálását illeti, világviszonylatban.

Úgy gondoljuk, sok az érv az együttműködés mellett, viszont a kapcsolatot tudatosan kell építenünk. Ebben pedig fontos jelszó az angol nyelv, mint lingua franca, a kolozsvári magyar ökoszisztéma pedig egy fontos, hasznos kapcsolódási pont lehet ebben. Kolozsvár nagyon jól áll angol nyelvtudás tekintetében, a nyitás részünkről tehát maximális.

Megjelent: 2017.03.19.